2014. május 4., vasárnap

Egészséges táplálkozás - Zselickisfalud

22:31 | Bejegyzés szerkesztése
Egészséges táplálkozás alapjai, salátakészítés friss, saját kerti alapanyagokból Semsei Tündével. Szívesen vesszük, ha valaki tud hozni a kertjéből friss zöldséget, fűszernövényt és egyéb alapanyagot, például salátát, retket, zöldhagymát, tárkonyt, tojást.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak 2014. május 8-án 16.00-ra Zselickisfaludon az IKSZT-be!
Hely: Zselickisfalud, Magyarország
2014. május 3., szombat

Kakpuszta - Egy település, ami eltűnt a Föld színéről, de az emberek szívéből nem

17:27 | Bejegyzés szerkesztése
Nagybajom, Somogysárd, Újvárfalva, Nadalos települések által határolt erdős területen terült el az egykor több mint 600 lakossal rendelkező Kakpuszta. Mára igazi szellemvárossá vált. Az elmúlt 50 évben mindenki elköltözött, a házak összedőltek, a természet visszafoglalta, amit egykor az emberek kínkeserves verejtékkel megteremtettek. Megteremtették az életfeltételeket, a kis falunak virágzó gazdasága, kulturális élete volt. Volt iskola, templom, bolt és minden, ami az élethez kellett. A tanyavilág felszámolása ezt a települést sem kímélte. Nem kapott szilárdburkolatú utat, villanyvezetéket.  Településrészei Alsókak, Felsőkak, Löncsön, (Lencsen), Galabárd, Fehértó.
Kakpuszta videó megtekintése

Jelenleg (2014.) Dél-Dunántúlon, Somogy megyében közigazgatásilag Nagybajomhoz tartozik Felsőkak puszta, lakóinak száma 3 fő, aki újra betelepült, előtte: nulla fő volt. GPS koordináták: N 46°28’51″ E 17°30’44
Megközelíthető a Mesztegnyői Állami Erdei Vasút Mesztegnyői Állomásáról.

 További Kakkpusztai képek a képgalériában itt.

Hely: Nagybajom, Magyarország
2014. április 19., szombat

Nagybajom

20:32 | Bejegyzés szerkesztése

Nagybajom

Népesség: 3288 fő, Területe: 108 km²
é. sz. 46° 23′ 30,5″, k. h. 17° 30′ 40,0″
Körzethívószám 82, Nagybajom irányítószáma a kezdőlapon


Nagybajom az újkorra Somogy megye egyik legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A második világháború idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal.
1969. július 1-jével a szomszédos Jákó községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, 1970. július 1-jén ismét nagyközségi rangra emelkedett. 1990. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. 1993. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére 2001. július 1-jétől ismételten városi rangot kapott.
Egykor a településhez tartoztak a következő lakott helyek is: Balaskó-puszta, Csikota-puszta, Felsőkak-puszta, Homok puszta, Koroknya puszta, Nagybagod puszta, Lók puszta, Lekcsen puszta is.

 Felsőkak
Felsőkak puszta 1423-ban a Bő nemzetségből származó Laki Thúz, Létai, Kölkedi Messer és a Kürtösi családok birtoka volt.
1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szecsényi családok birtoka. 1500-ban Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatták birtokába.
1549-ben Butsányi Korláthkőy Anna birtoka lett, 1550-ben pedig már Alya Mátyás birtokaként volt feltüntetve. 1726-ban Sárközy János, 1733-ban a Koroknay család birtoka volt.
Részben a Wikipédia felhasználásával készült.
Rövidesen folytatás következik egy eltűntnek hitt világról…

Hely: Nagybajom, Magyarország
2014. április 11., péntek
20:43 | Bejegyzés szerkesztése
Virágvasárnap - 2014.04.13
Ez húsvétot megelőző vasárnap, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe, Somogyban ilyenkor barkát szednek és elviszik a templomba megszenteltetni, Sokfelé ilyenkor körmenetet tartottak, a pap és a hívek, szentelt barkával a kezükben megkerülték a templomot, Azt tartották, hogy a szentelt barka a házi oltáron elhelyezve megvéd a tűzvésztől, elemi csapásoktól, jégveréstől, betegségektől,
A virágvasárnapi barkát a templomban összegyűjtik, a következő és hamvazószerdáján elégetik, ez a hamvazkodás eszköze, A leányok ezen a napon imakönyvükre virágot tettek.
Forrásként felhasznált irodalom: Király Lajos: Kalendáriumi jeles napok népszokásai és hiedelmei Somogyban. Kaposvár : CSVMTF, 1995.
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)