2014. április 19., szombat

Nagybajom

Népesség: 3288 fő, Területe: 108 km²
é. sz. 46° 23′ 30,5″, k. h. 17° 30′ 40,0″
Körzethívószám 82, Nagybajom irányítószáma a kezdőlapon



Nagybajom az újkorra Somogy megye egyik legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A második világháború idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal.

1969. július 1-jével a szomszédos Jákó községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, 1970. július 1-jén ismét nagyközségi rangra emelkedett. 1990. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. 1993. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére 2001. július 1-jétől ismételten városi rangot kapott.

Egykor a településhez tartoztak a következő lakott helyek is: Balaskó-puszta, Csikota-puszta, Felsőkak-puszta, Homok puszta, Koroknya puszta, Nagybagod puszta, Lók puszta, Lekcsen puszta is.

Felsőkak
Felsőkak puszta 1423-ban a Bő nemzetségből származó Laki Thúz, Létai, Kölkedi Messer és a Kürtösi családok birtoka volt.
1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szecsényi családok birtoka. 1500-ban Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatták birtokába.
1549-ben Butsányi Korláthkőy Anna birtoka lett, 1550-ben pedig már Alya Mátyás birtokaként volt feltüntetve. 1726-ban Sárközy János, 1733-ban a Koroknay család birtoka volt.
Részben a Wikipédia felhasználásával készült.
Rövidesen folytatás következik egy eltűntnek hitt világról…

2014. április 11., péntek
Virágvasárnap - 2014.04.13
Ez húsvétot megelőző vasárnap, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe, Somogyban ilyenkor barkát szednek és elviszik a templomba megszenteltetni, Sokfelé ilyenkor körmenetet tartottak, a pap és a hívek, szentelt barkával a kezükben megkerülték a templomot, Azt tartották, hogy a szentelt barka a házi oltáron elhelyezve megvéd a tűzvésztől, elemi csapásoktól, jégveréstől, betegségektől,
A virágvasárnapi barkát a templomban összegyűjtik, a következő és hamvazószerdáján elégetik, ez a hamvazkodás eszköze, A leányok ezen a napon imakönyvükre virágot tettek.
Forrásként felhasznált irodalom: Király Lajos: Kalendáriumi jeles napok népszokásai és hiedelmei Somogyban. Kaposvár : CSVMTF, 1995.